Tegnap volt egy szabad délutánom, amíg ők elmentek hajókázni a barátaikkal. Végre össze hoztunk egy kávézást Elával, de aztán neki mennie kellett dolgozni. A szabadidőm nagyrészét a parton töltöttem, de tényleg valami baj van a nappal. Több óra a napon és még csak meg sem pirultam.
A kávézós időbe azért még belefért egy kis vásárlás is. Ez volt az eddigi legviccesebb momentum. Egy -két apróbb piros folt volt a gatyán, kérdeztem az eladót, hogy nincs e neki másik... Erre azt mondta, hogy oda adja kevesebbért. Végül 10 euróért hoztam el a 14 helyett. Teljesen megérte, ráadásul miután kijöttünk a boltból kiderült, hogy lehet, hogy az én véreztem össze, az ujjamon lévő sebbel:) Így is, úgy is mázli:D
A kismajmok egyre rosszabbak, reggelente szinte nem is köszönnek. Persze, ha nincs más, akivel játszhatnának, akkor azért "niki gyere". Nem kérnek, utasítanak. A fogdás lányzó is mondta, hogy az idén nem szereti őket -évek óta ismeri a srácokat - megváltoztak, tavaly édesek, kedvesek, aranyosak voltak. A családnak tényleg sok barátja van itt. A barátoknak pedig sok gyerekük. Őket bírom. Nagyon jófejek. Rájuk is szívesen elcserélném az enyéimet. A barát gyerkőcök közül - bár még csak két napja ismerem őket- mindegyik megörül, ha meglát és lehet velük játszani, beszélgetni. A legnagyobb közülük 14 éves, simán kinéz 18-nak, az öccse 12, de rá is azt mondtam, hogy 18-19. Értelmesek, felelősségteljesek, jófejek. Ég és föld ezek a gyerkőcök és az "enyéim". Remélem még jönnek párszor.
Jáááj mit fogunk ma csinálni, ha ennyire borús az ég?:(
Nyikk°
Kérhetném, hogy csinálj blogarchívumot? Szeretnélek az elejétől olvasni, de sok idő előre lapozgatni. Előre köszi!
VálaszTörléskész a blogarchívum!:) Jó olvasást:)
VálaszTörlésegyébként hol találtad a blogom?:)